Az erő helyei - kőrakások, kőemberkék
... s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én
/Radnóti Miklós/
Egyre gyakrabban látok túraútjaimon erdőben vagy patakban emberi kéz által építetett kőrakást, kőemberkét, olykor sokat egymás mellett.
A most szombati túraútvonal a Pilisben is ilyen halmok mellett halad el.
Volt, hogy láttam valaki magbabonázva, bűvöletbe esve rakosgatta a köveket egymásra.
Raktál már köveket egymásra? Miért tetted?
Hallottad valahol, hogy mágikus erővel bír, erőt ad, ha egymásra rakod a köveket? Vagy egyszerűen csak nyomot akartál hagyni ott, ahol jársz?
A kőhalmok építésének hagyománya nagyon régi, de vajon mi a jelentése, eredete ennek az elterjedt szokásnak?
A kövek régóta itt vannak. Elég egy megkövült csigahéjat, vagy egy közönséges kavicsot a kezünkbe venni, s máris évezredeket, akár évmilliókat szorítunk a markunkban. Mintha a köveken, kövületeken keresztül a kor, a régmúlt kelne örök életre folyamatosan - csak az emberek cserélődnek.
Az emberiség szellemtörténeti fejlődésének része, hogyan értelmezi a finomabb rezgések anyagba tömörödését, akár kőszimbólumokkal.
Ezért feltétlenül figyelemre méltó a kőimádás, amely nem csupán az egyén kavicsgyűjtő szenvedélyében, hanem a kőből való síremlékek emelésében, a piramisépítésben, az obeliszk állításban vagy kőkörök (cromlechek) és kunhalmok építésében is tükröződik, minden kultúrában más jelentést hordozva.
Kőimádat és ősi kultúrák
A természetes kövek efféle imádata megtalálható Indiában, Nepálban, az amerikai indiánoknál, Ausztráliában, Afrika több vidékén, de a Lappföldön is.
A kőhalmok eredeti, hagyományos funkciója hogy rossz látási viszonyok között, illetve ott is mutassák az utat, ahol nem látható a jelzés. Nagyon fontosak ezek a halmok az olyan terepen, ahol nincs jelzett turistaút.
Az Alpokban és a Pireneusokban a kőhalmok sok helyen a mai napig az egyetlen útjelzőnek számítanak. Mongóliában a hasonló célt szolgáló kő- vagy földhalmok neve aobao, amik előbb határ- és irányjelzőként szolgáltak, majd a helybéli pásztornépek védelmező szellemek tanyájaként kezdték imádni őket.
A hagyomány úgy tartja, hogy Dzsingisz kán minden hadjárata előtt ilyen aobao előtt imádkozott és áldozott. Mind a mai napig megállnak ezeknél a szent halmoknál a vándorok, leszállnak a lóról, vagy járművükről, s néhány követ, vagy néhány rögöt vetnek a halomra.
A kunhalmokkal sírokat jelöltek Szibériában, és Belső-Ázsiában is. Találunk kunhalmokat, vagy más néven kurgánokat Magyarország területén is a vaskor kezdetétől (i.e. VI. század), ezek mintegy ezer éven keresztül létesültek a Dunántúlon és az Alföldön.
Sokan úgy tartják, aki elmegy egy ilyen kőhalom mellett s elmulasztana egy újabb követ reá vetni, szerencsétlenség éri majd az útján.
A megmunkált kövek tisztelete - oltárok, áldozókövek
A kőimádat további formája a megmunkált kövek tisztelete (pl. oltárkő, áldozókő). Megmunkálásnak tekinthetjük a kövek egymásra halmozását, felállítását, tájolását. Ilyenek a menhírek és dolmenek a kőkorszaki hatalmas méretű, néha faragott, néha eredeti formájú kövek, melyekből az ősi civilizációk valamelyike kapuszerű építményt emelt. Nem egyértelmű, hogy vallási szertartások helyszínéül szolgáltak vagy síremlékek.
kőoltárok, pilis titkai, jóga túrák, Dunakanyar, Szentendra, Dobogókő
Egyesek masszív adathordozónak tekintik e köveket, amikre talán az adott kor tudományos ismereteit rögzítették. A megalitikus kőkörök inkább a napimádatnak, illetve a csillagászati megfigyeléseknek a helyszínei.
Kővé vált trollok és mágia?
Érdekes legenda kapcsolódik a kőhalmokhoz a norvég hegyekben. A legenda szerint ezek a kőrakások kővé vált trollok, akik a felkelő nap első sugarainak megjelenése előtt nem tudtak visszatérni hazájukba.
A mágia szerint minden - a földön lévő - kőrakás az erő helye. Ezek a kövek ugyanis összpontosítják, összeadják az energiát. Mivel a földről az ég felé mutatnak, jelképezik a fizikai és a spirituális világ egymásra hatását.
Például, ha rátesszük a kezünket a kőhalomra, kérhetjük a kőrakás és a föld mágikus erejét, hogy legyen segítségünkre abban, hogy kívánságunk valóra válhasson.
Napjainkban nagyon különbözően értelmezik ezeknek a kőhalmoknak a jelentését. Sokan jelképes üzenetet szeretnének hátrahagyni, hogy ott jártak. Mások azokon a helyeken építenek kőrakást, ahol meghalt egy ismerősük.
Mások egyfajta imádságként kezelik - mint egy szimbolikus, de a valódinál tartósabb gyertyagyújtás.
Egyes biológusok és a természetvédők azt mondják a köveknek erejük van, hagyjuk őket ott, ahol vannak, s ne rakosgassuk egymásra, legalább a természetben.
Vajon a kövek imádatának titka, hogy az ember megláthatja abban az istenit?
Vagy ez csupán egy önfeledt, kreatív ”építőjáték”, alkotás?
Egy próbát megér!
Gyere el a Pilis Titkai túrákra!
És tudj meg többet kövekről, kőrakásokról, csillagösvényekről, szerzetesekről, és a Föld-szívcsakrájáról.
A túrák önállóan is látogathatók, minden túra újabb titkokat tár fel! Részletek az alábbi linkeken.
- Pilis-titkai I - Dömörkapu: csillagösvények, szerzetesek, piramis alakú hegyek.
Időpont: 2019. május 19.
Jelentkezés szükséges! Részletek és jel. lap a fenti linken. - Pilis-titkai II - Dobogókő: királyok és a Föld szívcsakrája.
Időpont: 2019. június 1. - Pilis-titkai III - Holdvilág-árok: kövek, kőbabák, barlangok. Miért hívják sokan a Holdvilág-árkot Holtvilág-ároknak?
Időpont: 2019. július 6.